Kellék
filozófiai folyóirat

    folyóiratok   » Kellék
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 8–9. szám, 1997 ("...mi platonikusok..."; Tanulmány) »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 
Platn, Picasso s az eszmnyi asztal*

Platn, Picasso s az eszmnyi asztal*

SZILGYI JLIA

Időben elg nehz lenne elhelyezni azt a kpzeletbeli asztalt, amely mell a cmben emltett kt vilgnagysg letelepedhetne egy kis tereferre. Mindkettőjk jvoltbl azonban fogalmunk lehet egy ilyen asztal alakjrl... A szban forg asztalt ppen Picasso festette meg, nem is egyszer, de tudomsom szerint elsőnek Platn lpett fel az ignyvel, ő fogalmazta meg. Ha lthatn, ki tudja, nem mstan-e meg igen kedvezőtlen vlemnyt a festszetről s a festőkről, akiket llambl mint az igazsg meghamistit szműztt. Hogyan hazudnak ht a festők, s miknt fogja rajta őket Platn? Szerinte illetve a dialgusokban megszlaltatott Szkratsz szerint kezdetben volt az asztal (vagy az gy, ha gy tetszik) ideja, amint azt az isten megteremtette; ezt az eszmnyi asztalt utnozta az asztalos, gy teszi hasznlati trggy: a festő teht, amikor asztalt fest, utnzatot msol, ms szval munkja a teremts harmadik fokn ll, tekintlyes tvolsgra az idetl, ami maga az igazsg. Radsul a festő tkletlenl tesz eleget feladatnak, hiszen az asztalnak csupn az egyik vagy msik oldalt kpes brzolni, korntsem az egszet, vagyis az igazit...

Akr olvastk, akr nem az llamot, festők s műlvezők kt s fl vezreden t elfogadtk a csakugyan konvencionlis asztalbrzolst. Egszen addig, amg Picasso a huszadik szzad msodik vtizedben nhny trsval megteremtette azt a művszeti irnyzatot, amit szimultaneizmus vagy szintetikus kubizmus nven ismernk. Ekkor derlt ki, hogy egy trgyat csakgy, mint brmely lőlnyt, lehet egyszerre tbb szgből, minden kiterjedsben brzolni, kikszblve azt a hinyossgot, amit Platn (vagy a mester) oly szigoran vetett a festők szemre. A dialgus melynek egybknt is virgkort ljk elvben nem is lehetetlen az kori filozfia s az avantgrd festszet kztt: az egykori kvetelmnyre tbb mint ktezer ves ksssel, de csak megszletett a vlasz.

Lnyege: a ltvny lzadsa a ltszat ellen.

Hogy az elv, az utnzs, revzira szorul, az mr amint az előbbiekben lthattuk Platn szemben evidencia volt. Ma kzhely. A modern művszet legproblematikusabb kzhelye. Amikor a sznhzban lzadt fel a ltvny a ltszat ellen szaktottak azzal a konvencival, hogy szerző s rendező jvoltbl a nző cinkosan beleselkedik a kedvrt hromfalas szntrre; sznpad s nzőtr kztt leomlott a fal. risi robajjal persze, mint mindig, amikor a jtkot s valsgot nevn nevezik.

A jtk j valsga, a valsg j jtka alakult ki a szemnk előtt. Konvenci ez is: nyitott mű a neve, felhvja a nzőt a szntrre, lekldi a sznszt a nzőtrre, mozgsba lendti a szobrot, mely Lessing ta csak hrom dimenziban ltezhetett; vonalakban, skokban fogalmazza jra a vsznon azt, amit magunkban vagy magunk krl ltunk. Minden esetben arra knyszert, hogy kikszldjunk a passzv nző knyelmes pozcijbl, abbl, hogy mindez vgl is nem rnk tartozik. Ha a klasszikus műhz, legyen az drma, kp, vers, a maga zrt vglegessgben nem volt mit hozztennnk, az, amit nyitott műnek neveznk, csak attl s annyiban l igazn, amit s ahogyan hozz tudunk tenni. Valaki nmi tlzssal, de igen szellemesen megjegyezte, hogy annak, aki ma verset olvas, filmet nz, zent hallgat, tbbet kell tudnia, mint annak, aki r, rendez, komponl. Holott elg egyet tudnia: ltni, nemcsak nzni rugalmas szemllettel, elfogulatlanul. s főknt aktvan.

A Lufthansa egyik vilgszerte ismert reklmfotja: disztingvlt, idős s kort nem is titkol hlgy nmi egzotikus plmafk kztt hallatlanul megrknydtt arccal sztvon egy gyknyfggnyt. Szemben van velnk. De hogy ő mit lt?! Arckifejezsből, a krnyezetből ki-ki kvetkeztessen sajt fantzija, rejtett vgyai szerint. Nem, csak azt ne mondjk, hogy Frau X kimeredt szeme a művszet jvőjt pillantotta meg...

* Megjelent 1971-ben a Korunk folyiratban.

 
 
kapcsolódók
» a Kellék honlapja
» impresszum 1994-2004
 
további folyóiratok

» A Hét
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék