|
A
szegedi József Attila Tudományegyetem filozófia szakának képzési terve
A
korszerű egyetemi oktatás nemcsak a hagyományos értelemben vett képzésre
törekszik, hanem jelentős mértékben épít a hallgatói önképzésre. Az önképzés
szakmai és intézményes feltételeit tanszékünk igyekszik biztosítani. Ennek
érdekében – támaszkodva a hallgatók intelligenciájára és önállóságára – állítjuk
össze a filozófia szak képzési tervét. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az oktatás
rendszerét és módszerét elsősorban az oktatott anyagok, azaz a filozófia ill.
a filozófiai rendszerek belső természete határozza meg. Ehhez képest a hallgatói
ill. oktatói szubjektív szándékok másodlagosnak tekinthetők. Célunk a filozófiailag
– kulturálisan – sokoldalúan képzett, alkotó gondolkodásra képes emberfő kialakításának
eszménye.
Követelményrendszerünk
a tanszabadság elvére épül. A szabadság a hallgató számára szabad kurzus- és szabad
tanárválasztást jelent.
A
tanszék nem rögzíti az ismeretszerzés teljes folyamatát, belső
tagolódását, csak a diplomaszerzés feltételeit írja elő. Ezek a feltételek
értelemszerűen egymásra épülnek, az első szigorlattól az
államvizsgáig. Ugyanakkor a program tartalmaz nem kötelező képzési
modelleket is, amelyek segítséget nyújthatnak az egyéni képzési tervek kialakításához.
A képzés struktúrája
A
hallgató félévenként és tárgyanként heti 10 órát köteles felvenni. A tanszék által
meghirdetett kurzusok két nagy csoportba tagolódnak:
a)
A tanszék által kötelezően meghirdetendő és a hallgatók számára
kötelezően felveendő kurzusok. (A tanszék köteles gondoskodni arról,
hogy az e csoportba tartozó kurzusok minden félévben meghirdetésre
kerüljenek. A hallgatók választási szabadsága e tekintetben csak a kurzusok
egymásutániságára vonatkozik.)
b)
Szabadon meghirdetett és szabadon felvehető kurzusok (E kurzusok
felvételi sorrendjét tartalmi szempontok meghatározhatják, vagy befolyásolhatják,
pl.: miként kapcsolódik a kurzus a kötelező tárgyakhoz, vagy a
tematikailag közeli más
kurzusokhoz.)
A
szabad tanárválasztás az egyazon tárgyból vagy témából párhuzamosan meghirdetett
kurzusok előadóira ill. előadásaira vonatkozik. A hallgató választását az oktató a leckekönyvben
aláírásával ellenjegyzi.
Az oktatott anyag tematikailag tantárgyblokkokba sorolódik. Az első blokk
a Filozófiatörténet nagy korszakait, kiemelkedő gondolkodóit, gondolatait,
ill. rendszereit öleli fel. Ezeket a továbbiakban Filozófiatörténet I,
Filozófiatörténet II, Filozófiatörténet III, ill. Filozófiatörténet
IV. cím alatt foglaljuk össze.
A második blokk a filozófiai anyagot szisztematikus,
rendszerező, kategoriális-problematizáló módon közelíti meg. Ezeket a
kurzusokat Elméleti filozófia címén foglaltuk össze.
A harmadik blokk a speciális filozófiai problémákkal kapcsolatos tárgyakat
tartalmazza. Ide tartoznak továbbá a szakmai irodalommal való elmélyült ismerkedést
célzó, az egyéni szakmai tudást segítő foglalkozások.
A
Tanszék elvárása, hogy a hallgató lehetőleg az első két év során
tegyen szert olyan modern nyelvismeretre, amely lehetővé teszi a primér
és szekundér szakszövegek
rendszeres olvasását, tanulmányozását.
A filozófia szak követelményrendszere
I. A diploma feltételei:
Szakdolgozat és sikeres államvizsga
II. Az államvizsga feltételei:
2.1. Három szigorlat filozófiatörténetből
2.2. Legalább 30 érdemjegy (kollokvium, gyakorlati jegy)
2.1. Filozófiatörténeti szigorlatok
2.1.1. I. Szigorlat: 3. félév végén
Anyaga: Ókor, Középkor, Újkor
Feltételei: Kb. 1 ív terjedelmű dolgozat az I. szigorlat témaköréből.
Legalább kilenc érdemjegy, amiből egy propedeutika, legalább kettő
ókor, egy középkor, kettő újkor.
Alapfokú nyelvvizsga ógörög vagy latin nyelvből.
Kétféléves kollokvium logikából.
2.1.2. II. Szigorlat: 5. félév végén
Anyaga: A klasszikus német filozófia Feltételei:
Az I. szigorlat sikeres teljesítése.
Kb. 1 ív terjedelmű dolgozat a II. szigorlat témaköréből.
Legalább nyolc érdemjegy, amelyből legalább egy Kant, egy Schelling,
egy Hegel.
Egy kollokvium általános ontológiából.
2.1.3. III. Szigorlat: 7. félév végén
Anyaga: A 19. század 2. fele, 20. század
Feltételei:
A II. szigorlat sikeres teljesítése
Legalább nyolc érdemjegy, amelyből egy, a 19. század második felében
alkotó filozófus, egy Heidegger, egy Wittgenstein munkásságból.
Egy kollokvium Ismeretelméletből.
Legalább egy, modern idegen nyelven tartott kollégium teljesítése.
1995/96-os tanév I. félévre meghirdetett kurzusok
FILOZÓFIA TÖRTÉNET I.
Előadások:
Bevezetés az
európai bölcselet történetébe, heti 2 óra, kollokvium és köt.
előadó: Bognár László meghívott előadó. – Az európai gondolkodás
feltörése (Aufbruck). Az európai gondolkodás jelene, a német idealizmus
és a jelenkori hermeneutikai beállítódású filozofálás felől
visszatekintve a görög gondolkodásban körvonalazódó és a filozófia számára még
kihívást jelentő feladatokat a projekteket villantja föl az előadás,
a következő szempontok szerint: filozófia és tudomány; filozófia és
filozófiatörténet; filozofálás és kritikai gondolkodás; a tudomány mint az emberi
magatartásmódok egyike.
Bevezetés az görög filozófiába, heti 2 óra, kollokvium
és köt. előadó: Mogyoródi Emese tanársegéd.
Descartes és a XVII. század metafizikája, heti 2 óra, kollokvium és
köt. előadó: dr. Dékány András adjunktus. – A józan ész fogalma. Módszer
és helyes gonlolkodás. A hivatalos tanulmányok /litterae humaniores/ kritikája.Az
új módszer, mint a logika, a matematika és az elemző geometria hibáinak
kiküszöbölése és jó tulajdonságaik megőrzése. Az ideiglenes erkölcstan
kidolgozásának motívumai. A hagyományos erkölcs és a hagyományos intézmények
tiszteletben tartása, a mérsékelt vélemények jelentősége. A metafizika
alapjai. Az esetleges kétely egyetemes kétellyé fejlesztése. Az igazság kutatásának
módszere. Az ember fogalmának lehetséges meghatározásai.
Elméletek és viták a reneszánsz esztétikájában, heti 2 óra, kollokvium
és köt. vál. előadó: dr. Kaposi Márton egy. docens. – A vázlatos áttekintés
a korai humanizmust és a manierizmust is magába foglaló reneszánsz különböző
jellegű esztétikai elgondolásaival foglalkozik. Leginkább a reprezentatív
egyéniségek Alberti, Leonardo, Fracastoro, Bruno, Patrici, Campanella) koncepcióinak
bemutatására vállalkozik.
Fejezetek a felvilágosodás társadalomfilozófiájából, heti 2 óra, kollokvium,
köt. vál. előadó: dr. Tóth János adjunktus. – A XVII. és XVIII. századot
mint szellemtörténeti korszakot felvilágosodásnak nevezik. A modern társadalomfilozófiai gondolkodás alapvető eszméi, fogalmai döntően ebben a
korszakban alakultak ki. A kollégium célja, hogy a felvilágosodás társadalomfilozófiai
szempontból legjelentősebb gondolkodóival (Hobbes, Locke, Hume, Adam
Smith, Montesquieu, Rousseau stb.) és műveivel megismertesse a hallgatókat.
Szemináriumok:
Angol nyelvű filozófiai szakszövegolvasás, heti 2 óra, gyakorlati
jegy, szabadon választható, előadó: Mogyoródi Emese tanársegéd
Propedeutika II., heti 2 óra gyakorlati jegy és köt., előadó:
dr. Kaposi Márton egy. docens. – Bevezetés a filozófia tanulásába és kutatásába.
Rövid áttekintés a filológiai előfeltételekről, a filozófiai problémák
megközelítési módszereiről, a filozófiai hermeneutika és a metafilozófia
alapkérdéseiről.
ELMÉLETI FILOZÓFIA
Előadások:
Klasszikus
kétértékű logikák, heti 2 óra, köt., három fokozatú minősítés
előadó: dr. Kocsondi András egy. docens. – A logika fogalma és
tárgya; hagyományos és modern logika. A klasszikus kétértékű logika
jellemzői. A kijelentéskalkulus, az osztálykalkulus és a predikátumkalkulus.
FILOZÓFIA TÖRTÉNET II.
Előadások:
Kant – Az ítélőerő kritikája, heti 2 óra kollokvium, köt.,
előadó: Gausz András tanársegéd. – Az esztétikai reflexiós és a meghatározó
ítélőerő fogalma. A teleológia kibontakozása az esztétikai reflexiós
ítélőerőből. A szép fogalma a teleológia, illetve a természetfogalom
és a szabadságfogalom összefüggésében. A fenséges fogalma. Az esztétikai reflexiós
ítélőerő és az értelem kategóriái. Előfeltétel: „A tiszta ész
kritikájá”-nak és „A gyakorlati ész kritikájá”-nak ismerete.
Hegel, heti 2 óra, kollokvium, köt., előadó: dr. Simon Ferenc docens.
– A hegeli ontológia vázlata. Az ellentmondások módszertana. A rendszer mint
az eredménye felől felfogott módszer. A megbékélés ontológiája: Hegel
társadalomfilozófiájának alapelemei. A történelem problémája.
Schelling, heti 4 óra,
kollokvium, köt. vál., előadó: dr. Gyenge Zoltán tanársegéd. – A
schellingi filozófia a fichteiánus korszakától ill. a „System der transcendentalen
Idealismus”-tól egészen a kései korszakig. Az előadások azt az ívet vázolják fel, amelyet a „feltétlen” fogalmának az „Én”-től Isten felé
való áthelyeződése rajzol meg, s amelyen keresztül Schelling eljut a
pozitív filozófia lényegének megfogalmazásához, amellyel egyben megteremti
az alapot a XIX–XX. századi élet- és egzisztenciálfilozófiák „egzisztencia”
fogalmának.
Szemináriumok:
Hegel, heti 2 óra szeminárium, gyakorlati jegy, köt., előadó: dr.
Simon Ferenc docens. – A fenti Hegel előadás anyagának szemináriumi formában
történő feldolgozása.
Hegel esztétikája, heti 2 óra, szakszövegolvasó szeminárium, gyakorlati
jegy előadó: dr.Kaposi Márton docens
History of Political Theory, heti 2 óra előadás és szeminárium,
gyakorlati jegy előadó: dr. Alan Watt, CEP-vendégoktató – The course
will follow the development of Western political theory from Plato to Marx
through a mix of lectures and seminar discussions (in English). Discussions
will be based on readings from Aristotle, Machiavelli, Hobbes, Locke, Rousseau,
Burke, Mill, Hegel and Marx. Assessment on the basis of seminar performance,
one course essay and a written examination.
ELMÉLETI FILOZÓFIA
Értékelmélet I., heti 2 óra kollokvium, köt., előadó: Kissné dr.
Novák Éva egy. docens. – A kurzus az érték filozófiai fogalmával foglalkozik,
amely a XIX., XX. században vált igazán fontos problémává éppen az értékek
devalválódása, sőt pusztulása következtében. Az érték fogalmát több oldalról
megközelítve igyekszünk értelmezni, megvizsgálva olyan kérdéseket, hogy lehetséges-e
az értékek empirikus megalapozása, van-e az értéknek ontológiai megalapozottsága,
levezethetők-e az értékek. Külön problémaként tárgyaljuk az értékek rendszerré
szerveződését. A probléma elfogulatlan vizsgálatához áttekintjük és elemezzük
a filozófiatörténet legjelentősebb értékelméleteit.
Általános ontológia I., heti 2 óra előadás kollokvium, köt., előadó:
dr. Simon Ferenc docens. – A filozófia természete. A világ felépítése és a
kategoriális rendszer. A lét általában. Az elvont dolog: a dologszerűség.
A viszony kategóriái. Determináció és determinációs formák. A kurzus az előadó:
„Általános ontológia” c. jegyzetének anyagára épül.
Ismeretelmélet, heti 2 óra, előadás, kollokvium, köt. választ.,
előadó: dr. Kocsondi András docens. – Az ismeretelmélet problematikája
és legitimációja. Alapvető kategóriái: megismerés, vélekedés, kétely,
tudás, igazság, bizonyítás.
Főbb ismeretelméleti irányzatok; realizmus, idealizmus, fenomenalizmus
és szkepticizmus.
FILOZÓFIA TÖRTÉNET III.
Előadások:
A halál problémája az élet- és egzisztenciálfilozófiákban, heti 2 óra,
előadás, kollokvium, kötelezően választható, előadó: dr. Csejtei
Dezső docens. – A halálprobléma megjelenése az antik, a keresztény és
a modern újkori filozófiában. Rövid történeti áttekintés és összefoglalás
az előzményekről. Ezt követően Schopenhauer, Nietzsche, Spengler,
Heidegger, Simmel és Sartre szövegei alapján elemzi a kurzus a halál fogalmát
és szerepét az élet- és egzisztenciálfilozófiákban.
Egzisztencializmus I., heti 2 óra kollokvium és köt. vál., előadó;
Kissné dr. Novák Éva docens. – Az egzisztencializmus megalapozójának tekintett
Kierkegaard filozófiájával foglalkozik a kurzus. Eredeti szövegekre alapozva
/„Vagy-vagy”, „Félelem és reszketés”, „A halálos betegség”, „A szorongás fogalma”,
„Az ismétlés”/ értelmezzük Kierkegaard legfontosabb fogalmait: az egzisztencia
és fejlődése, a stádium-elmélet, a szorongás, az inkognitó, az irónia.
Bergson és Sartre, heti 2 óra előadás, kollokvium, köt. vál., előadó:
dr. Dékány András adjunktus. – A francia filozófia helyzete és főbb irányzatai
a múlt század utolsó harmadán. Bergson fellépésének jelentősége egy új
metafizika kialakulásában. A cogito deszubsztancializálása. A nyelv mint az
idő eltériesítése. Asszociacionizmus és szabadság. A kanti időfogalom
bírálata. Az életlendület. Szakítás a tradicionális metafizikával. Az emberi
cselekvés előreláthatatlansága. A választás mint a szabadság abszolút
aktusa. Bergson hatása és előkészítő szerepe a francia egzisztencializmusban.
Pozitivizmus I., heti 2 óra előadás, kollokvium, köt. vál., előadó:
dr. Kocsondi András docens. – A pozitivizmus kialakulása: A. Comte és H. Spencer.
A századforduló pozitivizmusa: E. Mach, Ch. S. Pierce, W. James; B. Russell.
A neopozitivizmus, az analitikus filozófia és a logikai pozitivizmus.
A marxizmus
alapproblémái, heti 2 óra, előadás, kollokvium, szabadon választható, előadó: dr. Karikó
Sándor, főiskolai tanár.
Szemináriumok:
Német nyelvű szakszövegolvasás, heti 2 óra, gyakorlati jegy,
köt. vál. előadó: dr. Gyenge Zoltán tanársegéd. – Előfeltétel: II.
szigorlat letétele és jó német nyelvtudás.
Heidegger: Lét és idő (szövegolvasás magyarul), heti 2 óra, gyakorlati
jegy, köt. vál., előadó: dr. Krémer Sándor adjunktus.
History of Political Theory, heti 2 óra előadás és szeminárium,
gyakorlati jegy előadó: dr. Alan Watt, CEP-vendégoktató. – The course
will follow the development of Western political theory from Plato to Marx
through a mix of lectures and seminar discussions (in English). Discussions
will be based on readings from Aristotle, Machiavelli, Hobbes, Locke, Rousseau,
Burke, Mill, Hegel and Marx. Assessment on the basis of seminar performance,
one course essay and a written examination.
Heidegger:
Nietzsches Wort „Gott ist tot”, heti 2 óra, szövegolvasó szeminárium, gyak. jegy, előadó:
Gausz András tanársegéd
ELMÉLETI FILOZÓFIA
Hermeneutika I., heti 2 óra, előadás, kollokvium, köt. vál., előadó:
dr. Losoncz Alpár vendégoktató. – A hermeneutika kialakulásának felvázolása,
s jelentősége az európai gondolkodás keretén belül. Platón, Spinoza,
Vico, a német romantika (különösképpen Schlegel), Schleiermacher, Nietzsche
és Dilthey filozófiáinak idevágó mozzanatai. A kurzus nem a megértés fogalma
módosulásainak puszta kronológiai rekonstrukcióját kívánja felvállalni, célja,
hogy azonosítsa azokat a jelentékeny problémákat, amelyek a kortárs gondolkodásban
is továbbélnek.
Környezetfilozófia, heti 2 óra kollokvium és szabadon vál., előadó:
dr. Tóth János adjunktus. – A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse
az alkalmazott filozófia egyik fontos ágával: a környezetfilozófiával. Ez
az irányzat az ökológiai problémák növekedésével, a Föld bioszférájának a
pusztulásával kapcsolatban fejlődött ki. Napjainkra a környezetfilozófia
(ökofilozófia) egy sokszínű irányzattá alakult, mely lényegében egy új
gondolkodási formának, világnézetnek, sőt életformának tekinthető.
A kollégium bemutatja a környezetfilozófia legfontosabb irányzatait. Áttekintjük
az ökológiai válság a vallás, az életforma és a politika közötti kapcsolatot.
„Applied Philosophy” – Szakszövegolvasás angol nyelven, heti 2 óra gyakorlati
jegy, köt. vál., előadó: dr. Tóth János adjunktus
FILOZÓFIATÖRTÉNET IV.
Current French Philosophy, heti 2 óra, előadás és szeminárium,
gyakorlati jegy, szabadon vál., előadó: dr. Alan Watt, CEP-oktató. –
This course will examine those strands of recent Francophone thought which
in various ways announce the loss of centres, unities, and totalities. There
will be a mix of lectures and seminar discussions (in English). Discussions
will be based on readings from Saussure, Levi-Strauss, Lacan, Bataille, Barthes,
Derrida, Deleuze, Foucault, Baudrillard and Lyotard. Assessment on the basis
of seminar performance, one course essay and a written examination.
ELMÉLETI FILOZÓFIA
Bevezetés a vallásfilozófiába, heti 2 óra, előadás, kollokvium,
szabadon választható, előadó: dr. Máté-Tóth András vendégoktató. – A
racionalizmustól a posztmodernig terjedően a vallásfilozófia alapkategóriáit
tekinti át.
A filozófia tanítás módszertana, heti 2 óra, szeminárium, gyakorlati
jegy, kötelező tanárszakosoknak, előadó; dr. Nagy Sándor adjunktus.
Nyelvórák:
Ógörög nyelv, heti 2 óra gyakorlati jegy, kötelező, előadó:
dr. Dér Terézia
Latin
nyelv, heti 2 óra, gyakorlati jegy, kötelező, előadó:
később meghatározandó
előadó
|