Transindex - Kellék

Laczkó Sándor

A MAGYAR NYELVŰ NIETZSCHE-FORDÍTÁSOK BIBLIOGRÁFIÁJA 1872-TŐL 1994-IG

1891

I. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Így szóla Zarathustra II. 59. [Részlet] (Ford.: Katona Lajos) In: Élet I/1 (1891), pp. 220.

II. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: La gaya scienza: 356. [Részlet] (Ford.: Katona Lajos) In: Élet I/1 (1891), pp. 143–145.

III. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Menschliches, Allzumenschliches II. 270. [Részlet] (Ford.: Katona Lajos] In: Élet I/1 (1891), pp. 318.

V. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Richard Wagner in Bayreuth 21.1. [Részlet] (Ford.: Katona Lajos) In: Élet I/1 (1891), pp. 396–397.

VI. NIETZSCHE, [Friedrich Wilhelm]: A Schopenhauer-féle ember (Ford.: Katona Lajos) In: Élet I/2 (1891), pp. 131–135. <Részlet a “Schopenhauer als Erzieher”-ből>

VII. NIETZSCHE, [Friedrich Wilhelm]: A tudósokról. (Ford.: Katona Lajos) In: Élet I/2 (1891), pp. 58-62. <Részlet a “Schopenhauer als Erzieher”-ból>

1900

VIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Így szólott Zarathustra. [Részletek] Ford.: Fényes Rezső. In: Huszadik Század I/II. (1900/4), pp. 236–242.

1904

IX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Csillagmorál. A nap leszáll. [Versek] Ford.: Kún József. In: A Hét XV/46 (1904), pp. 731.

1905

X. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Délen. (vers) [Részlet a Gaya Scienziából] Ford.: [Babits Mihály] Babics Mihály. In: Tűz I/1 (1905), pp. 16.

XI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A hajnalhasadás első könyvéből. (Részlet) In: Figyelő I. (1905), pp. 736–748.

1906

XII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A hét pecsét, (vers) [Vagy: Az Igen és Ámen-dal] Ford.: Babits Mihály. In: Szeged és Vidéke V. (1906. április 29.) <Szemelvény a Juhász Gyulával tervezett, de el nem készült Zarathustra-fordításból.>

1907

XIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Túl az erkölcs világán. Ford.: Vályi Bódog. Bevezető: Henri Lichtenberger. Budapest: Athenaeum Kiadó 1907, pp. 208.

XIV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Zarathustra. Mindenkinek és senkinek se való könyv. Ford.: Fényes Samu. Budapest: Révai Kiadó 1907, pp. 414.

XV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Zarathustra. (Szemelvények) Ford.: Fényes Samu. m: Úttörő 1907/36, 1907/37, 1907/39.

1908

XVI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Im-ígyen szóla Zarathustra. [Társadalomtudományi Könyvtár] Ford.: Wildner Ödön. Budapest: Grill Kiadó 1908, pp. 440.

1910

XVII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Aforizmák. [Magyar Könyvtár 595.] Ford. Schöpflin Aladár. Budapest: Lampel Kiadó 1910, pp. 64. <A “Menschliches, Allzumenschliches”-ből.>

XVIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus. [Filozófiai Írók Tára XXIII.] Fordította és bevezette: Fülep Lajos. Budapest: Franklin Társulat 1910, pp. 261. + VIII.

1919

XIX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Vidám tudomány. Szemelvényekben. [Modern Könyvtár 568-570.] Ford.: Sebestyén Károly. Budapest: Athenaeum Kiadó 1919, pp. 96.

1921

XX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Korszerűtlen elmélkedések: Történelem és élet. Schopenhauer mint nevelő. Wagner Richard Bayreuthban. [Világkönyvtár 37.] Ford.: Miklós Jenő és Wildner Ödön. Budapest: Révai Nyomda 1921, pp. 348.

XXI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Schopenhauer az élet mestere. Ford.: Varró István. Budapest: Világirodalom Kiadó 1921, pp. 160.

1922

XXII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ecce homo. [Vers] Ford.: Juhász Sándor. In: Tűz XVIII/23 (1922), pp. 12.

XXIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Zarathustra. Mindenkinek szóló és, senkinek se való könyv. Ford.: Fényes Samu. Budapest: Világirodalom Kiadó 1922, pp. 412.

XXIV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Zarathustra. Mindenkinek szóló és. senkinek se való könyv. Ford.: Fényes Samu. Sajtó alá rendezte: Varró István. 2. kiadás. Budapest: Világirodalom Kiadó 1922, pp. 408.

1923

XXV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ecce homo. Művészet és művészetek. Modernség. Sajtó alá rendezte és fordította: Varró István. Budapest: Világirodalom Kiadó 1923, pp. 238.

XXVI. NIETZSCHE, Friedrich levelei 1863–1889. Richard Öhler nyomán kiszemelte és fordította: Strém István és G. Beke Margit. Bevezető: Feleky Géza. Budapest: Fővárosi Kiadó 1923, pp. 252.

1924

XXVII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Jón, rosszon túl. Előjáték egy jövőbeli filozófiához. Sajtó alá rendezte: Varró István. Ford.: Reichard Piroska. Budapest: Világirodalom Kiadó 1924, pp. 279.

1926

XXVIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Vidám tudomány. (“La gaya scienza”) Sajtó alá rendezte: Varró István. Ford.: Wildner Ödön. Budapest: Világirodalom Kiadó 1926, pp. 318.

1935

XXIX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Zarathustra. In: Híd II/9 (1935. szept.), pp. 28. <Idézet a műből.>

1941

XXX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ecce homo. Vademecum-vadetecum. Csillagmorál. [Versek] Ford.: Kótzián Katalin. In: Magyar Nemzet IV/108 (1941. május 13.), pp. 9.

1945

XXXI. NIETZSCHE, Friedrich Wihelm: Versek. Fordította és a bevezetőt írta: Hetényi-Heidelberg Ernő. [Kétnyelvű Könyvtár 1.] Budapest: Halász Könyvkiadóvállalat 1945, pp. 61.

1972

XXXII. NIETZSCHE, Friedrich [Wilhelm] válogatott írásai. [Hajnalpír (Gondolatok az erkölcsi előítéletekről). A vidám tudomány (“La gaya scienza”). Így szólott Zarathustra (Könyv mindenkinek és senkinek). Túl jón és rosszon (Egy jövendő filozófia előjátéka). Az erkölcs genealógiájához (Vádirat). A Wagnerügy (Egy muzsikusprobléma). Bálványok alkonya (Avagy hogyan filozofálunk a kalapáccsal).] Válogatta: Széli Zsuzsa. Ford.: Szabó Ede. Budapest: Gondolat Kiadó 1972, (²1984), pp. 387.

XXXIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Az egész nem egész többé. Ford.: Tandori Dezső. In: A szecesszió. Bevezető esszét írta, szövegeket és képeket válogatta, szerkesztette: Pók Lajos. Budapest: Gondolat Kiadó 1972, pp: 522. <2. kiadás: 1977>

1981

XXXIV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A szó és a zene. (Töredék) Ford.: Petra-Szabó Gizella, (pp. 303–316.) In: Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta: Salyámosy Miklós. Budapest: Európa Könyvkiadó 1981, pp. 90.

XXXV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A realisztikus festő, Boldogságom, A hét pecsét, Délen, (versek) (pp. 337-344.) Ford.: Babits Mihály. In: Babits Mihály művei. Kisebb műfordítások. Budapest: Szépirodalmi Kiadó 1981, pp. 436.

1983

XXXVI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Vereinsamt. Elhagyatva. (vers) (pp. 20-21.) Ford.: Képes Géza. In: Szerb Antal (szerk.): Száz vers. 3. kiadás. Budapest: Magvető Kiadó 1983, pp. 350.

1985

XXXVII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Rémek. (vers) (pp. 802.) Ford.: Kosztolányi Dezső. In: Kosztolányi Dezső: Válogatott versek és versfordítások. Válogatta és sajtó alá rendezte: Réz Pál. [Magyar Remekírók] Budapest: Szépirodalmi Kiadó 1985, pp. 964.

1986

XXXVIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus. [Mérleg] Fordította és jegyzetekkel ellátta: Kertész Imre. Budapest: Európa Kiadó 1986, pp. 225.

1988

XXXIX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ifjúkori görög tárgyú írások. [Homérosz és a klasszika-filológia. A filozófia a görögök tragikus korszakában. Gondolatok és vázlatok a Mi, filológusok című korszerűtlen elmélkedésekhez] Válogatta és az utószót írta: Tatár György. A válogatást Almási Miklós ellenőrizte. Ford.: Molnár Anna. Jegyzeteket összeállította: Horváth Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó 1988, pp. 289.

XL. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ím-ígyen szóla Zarathustra. [Reprint] Ford.: Wildner Ödön. Budapest: Göncöl Kiadó 1988, pp. 440. <Pók Lajos tanulmányával – A “Zarathustra”: Egy lázadás labirintusai, pp. 30.>

1989

XLI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ecce Homo. Miképpen lesz az ember az, aki. Ford.: Horváth Géza. In: Magyar Filozófiai Szemle XXXIII (1989), pp. 707–784.

XLII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A történelem, hasznáról és káráról. [Hermész könyvek] Fordította, a bevezető tanulmányt írta és az önéletrajzi útmutatót összeállította: Tatár György. Jegyzetek: E. Báltfai László. Budapest: Akadémiai Kiadó 1989, pp. 107.

XLIII. NIETZSCHE, Friedrich [Wilhelm] versei. [Lyra mundi] Válogatta: Hajnal Gábor. Ford.: Csorba Győző, et. al. Budapest: Európa Kiadó 1989, pp. 160.

1990

XLIV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Schopenhauer mint nevelő. (pp. 343– 348.) Ford.: Wildner Ödön és Nagy Sándor. In: Ész Élet Egzisztencia I. Szerkesztők: Csejtei Dezső, Dékány András és Simon Ferenc. Szeged: Társadalomtudományi Kör 1990, pp. 489.

XLV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A vándor és árnyéka. Ford.: Török Gábor. Budapest: Göncöl Kiadó 1990, pp. 362. <Schopenhauer mint nevelő. Emberi – túlságosan is emberi. (részletek)>

1992

XLVI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ecce Homo. Ford.: Horváth Géza. Budapest: Göncöl Kiadó 1992, pp. 154.

XLVII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A nem-morális értelmű igazságról és hazugságról. Ford.: Török Gábor. In: Nagyvilág XXXVII/10–11 (1992), pp. 1243–1251.

XLVIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. Ford.: Tatár Sándor. In: Athenaeum III/l (1992), pp. 3–15.

1993

XLIX. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Az Antikrisztus. Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta: Csejtei Dezső. Szeged: Ictus 1993, pp. 128.

1994

L. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Az értékek átértékelése. A szerző hátrahagyott töredékeiből válogatta, fordította és az előszót írta: Romhányi Török Gábor. Budapest: Holnap Kiadó 1994, pp. 166.

LI. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus. Válogatta, a bevezetőt írta és a jegyzeteket készítette: Szegő Katalin. [Téka] Bukarest: Kriterion–Polis 1994, pp. 228. LII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Ecce homo. Hogyan lesz az ember azzá, ami. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Horváth Géza. 2. kiadás. Budapest: Göncöl Kiadó é.n. [1994], pp. 158. <Joós Ernő tanulmányával.> LIII. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Bálványok alkonya. Ford.: Tandori Dezső. In: Ex Symposion (Nietzsche különszám) III. (1994), pp. 1–34. LIV. NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm: Levelek. [Ford.: Strém István és G. Beke Margit.] In: Ex Symposion (Nietzsche különszám) III. (1994), pp. 14–28.