A Kellék Összesített tartalomjegyzéke
1994–2004

Tanulmányok, esszék

*** Spinoza filozófiája levelei alapján. 2. sz. 11–13.
Ábrahám Zoltán: Kozmológia és kozmogónia. 24. sz. 155–169.
Ágoston Vilmos: Az együvé tartozás korlátai. 23. sz. 103–111.
Ambrus Tibor: What win if I gain the thing I seek? 6. sz. 75–78.
Angi István: A csúcspontok esztétikuma J. S. Bach passióiban. 18–19– 20. sz. 313–337.
Angi István: Múzsák testvérisége ma. 11–12. sz. 111–124.
Bacsó Béla: Gadamer – „Platón dialektikus etikája” elé. 18–19–20. sz. 7–9.
Balogh Brigitta: Hallhatatlanság. 6. sz. 91–112.
Bartha Ágnes: Dosztojevszkij filozófiája. 6. sz. 75–90.
Bendl Vera: Megváltás és messiási logika. 21. sz. 19–30.
Benő Attila: Szimbólum és értelmezés. Másodlagos szimbolizáció a nyelvhasználatban. 2. sz. 52–59.
Berszán István: Időcáfolatok. Borges. 14. sz. 73–82.
Bíró Csongor: Értekező levelek a német felvilágosodás esztétikájában. 7. sz. 129–142.
Boér Hunor: A monász megközelítése. Bevezető Leibnizszemináriumhoz. 4–5. sz. 83–89.
Boné Ferenc: Tangó. 18–19–20. sz. 349–355.
Boros Gábor: Hobbes, Spinoza és a politikai teológia. 17. sz. 81–124.
Borsos Szabolcs: A halál-jelenség mint vallásfilozófiai kérdés. 1. sz. 24–42.
Bretter György: Az ideológus és az ő nyelve. 23. sz. 57–63.
Bruncsák István: A halott Isten öröksége. 21. sz. 7–18.
Csejtei Dezső: Elmúlás és értelem: Heidegger és Unamuno a halálról. 18–19–20. sz. 97–124.
Csiky Huba: Isten és/vagy törvény. 15–16. sz. 183–194.
Cziprián Lóránd: Konzervativizmus. 2. sz. 27–31.
Dávid István: Beavatás? 18–19–20. sz. 357–362.
Demeter M. Attila: „Nemzeti filozófia”. 4–5. sz. 57–64.
Demeter M. Attila: A Tractatus etikája. 1. sz. 43–52.
Demeter M. Attila: Apokalipszis. 15–16. sz. 175–182.
Demeter M. Attila: Egy kérdezés története. 2. sz. 14–19.
Demeter M. Attila: Filozófia és nyilvánosság. 10. sz. 17–20.
Demeter M. Attila: Gottfried Benn és... Nietzsche. 3. sz. 16–20.
Demeter Szilárd: A filozófiában régecskébb meghonosodott mélabús hangnemről. 8–9. sz. 149–155.
Demeter Szilárd: Ábrahám és Don Quijote. 11–12. sz. 103–110.
Demeter Szilárd: Parmenidész toposzai. 4–5. sz. 90–95.
Egyed Péter: A filozófia szabadság-programja és a szubjektivitás-kritika a posztmodern után. 22. sz. 153–167.
Egyed Péter: Bevezető (amely szükségszerűen korfestményi elemeket is tartalmaz). 23. sz. 7–11.
Egyed Péter: Bretter György nyelvfilozófiája. 23. sz. 73–90.
Egyed Péter: Emberiség valamint szubjektivitáskritika. 18–19–20. sz. 363376.
Egyed Péter: Más tájak, más sznobok. 10. sz. 61–64.
Fabiny Tibor.- A Macbeth és a gonosz szimbolizmusa. 6. sz. 49–66.
Farkas Attila: A sajtószabadság problémája Kant politikai filozófiájában. 24. sz. 45–57.
Fehér M. István: Heidegger and the Hermeneutic Turn of Philosophy. 11–12. sz. 7–22.
Fehér M. István: Heidegger, Mitsein, Demokratie. 13, sz. 35–52.
Fosztó László: Mindennapok néprajza. 2. sz. 37–39.
Fülöp Zoltán: A metafizika (onto-teológia) logikája mint antropológiai adottság. 11–12. sz. 23–32.
G. Balogh Attila: Harmadik levél a táncról. 6. sz. 39–44.
Gál Andrea-Tilda: Kód és címzett viszonya a reklámban. 11–12. sz. 189– 196.
Gál László: A jogi érvelés logikája. 18–19–20. sz. 249–257.
Gáll Ernő: Nélkülözhetetlen elmélet. 23. sz. 45–56.
Gáspár Csaba László: Van-e „helye” Istennek a technikai civilizációban? 21. sz. 41–53.
Gáspár Emese: Az Éden labirintusa Giovanni Pico della Mirandolánál (is). 11–12. sz. 93–102.
Gregus Zoltán: A divat margójára íródó festészet? 10. sz. 65–78.
Gregus Zoltán: A reklám-kép-retorikája. 11–12. sz. 179–189.
Gregus Zoltán: A széprút aiszthézisze. 3. sz. 7–10.
Gregus Zoltán: Az áttételek játéka, avagy a tisztánlátás melankóliája. 18– 19–20. sz. 339–348.
Gregus Zoltán: Kép és logosz. 8–9. sz. 49–53.
Gregus Zoltán: Művészi appercepció és transzcendentális fenomenológia. 2. sz. 60–66.
Györgyjakab Izabella: Etikai kérdésfeltevés Wittgensteinnál. 15–16. sz. 35–50.
Györgyjakab Izabella: M-agnus dei. 14. sz. 83–88.
Heller Ágnes: Személyiségetika – dióhéjban. 7. sz. 115–123.
Himfy József: Kanttal, Kant ellenében. A világköztársaság mint a világbéke garanciája. 24. sz. 111–123.
Horváth Gizella: Egy eljövendő Nietzsche-fordítás előjátéka. 6. sz. 113– 118.
Ilyes Szilárd: A lélek-definíció ontológiai megalapozottsága Arisztotelész filozófiájában. 8–9. sz. 71–93.
Ilyes Szilárd: A viszony, a választás, az érték, a személyiség néhány öszszefüggésének felvillantása a buberi dialógus-filozófia prizmáján keresztül. 1. sz. 56-63.
Ilyes Szilárd: Magukat marcangoló szavak. 3. sz. 39-41.
Jakab Dénes Barna: A jelentés kvázi használatelmélete a Tractatusban. 15–16. sz. 129–138.
Jobbágy József: Az örök béke a puszta ész határain belül. Kanti motívumok a nemzetközi kapcsolatok mai elméleteiben. 24. sz. 93–110.
Joó Tibor: Jegyzetek Hegel történetfilozófiájáról. 4–5. sz. 42–50.
Kelemen Attila: Esszé az érzékelések formáiról. 11–12, sz. 153–178.
Kelemen János: A kopernikuszi fordulat és Kant platonizmusa. 24. sz. 249–253.
Keller György: Az erkölcsi belátás fogalma és az etika megalapozása Franz Brentanonál. 22. sz. 169–179.
Kerekes Erzsébet: A Biblia tipológiai/figurális értelmezése. Tipológiai és posztmodern. 15–16. sz. 205–222.
Kerekes Erzsébet: A nyelv dialogicitása és univerzalitása Gadamer hermeneutikájában. 18–19–20. sz. 265–272.
Kibédi Varga Áron: Azonosulás és távolságteremtés az irodalomban. 14. sz. 7–22.
Kiss Andrea Laura: A hermeneutika szubjektuma. 18–19–20. sz. 281– 292.
Kiss Lajos András: Egység vagy sokféleség. Jean-Francois Lyotard Kant történelem- és politikafilozófiájáról. 24. sz. 179–196.
Kovács Attila: Az arisztotelészi „tapintás” fogalma és a fenomenológia problémája. 10. sz. 43–48.
Krémer Sándor: Minden interpretáció lehetséges? 18–19–20. sz. 141– 148.
Kulcsár Iringó: A posztdecens szóhasználatról. 10. sz. 79–86.
Kulcsár Iringó: Az Erzsébet-kori színház néhány (intellektuális) gazembere. 11–12. sz. 79–92.
Lehmann Miklós: Wittgenstein korai és kései képfelfogásáról. 15–16. sz. 63–80.
Loboczky János: Esztétikai tapasztalat és horizont. 18–19–20. sz. 125– 140.
Loboczky János: Műfajelmélet és életfilozófia. Megjegyzések a fiatal Lukács drámafelfogásához. 11–12. sz. 69–79.
Losoncz Alpár: A „vad tartomány”, avagy mit kezdjünk a kultúraköziséggel. 22. sz, 7–41.
Losoncz Alpár: A háború: a moralitás folytatása más eszközökkel? 24. sz. 69–92.
Losonczi Péter: A vallási tapasztalat problematikája az analitikus vallásfilozófiában. 15–16. sz. 155–174.
Lovász Andrea: A mítosz. Egy másfajta Platón dialógus. 8–9. sz. 15–29.
Lovász Andrea: Az oktalan (?) félelemről. 6. sz. 45–48.
Markó Lehel: A felelősségről. 10. sz. 21–32.
Mekis Péter; Wittgenstein és az esztétika. 15–16. sz. 51–62.
Mester Béla; A politikai közösség koramodern fogalma. John Locke előfeltevései. 17. sz. 125–150.
Mester Béla: Bretter György kora és parabolái. 23. sz. 91–102.
Mester Béla: Lehetséges-e „magyar filozófia”? Hozzászólás-féle egy újra feltámadt 19. századi vitához. 7. sz. 51–67.
Mester Béla: Nemzeti filozófia – in sensu cosmopolitico. 24. sz. 125– 136.
Mester Béla: Olvasatok. Bretter György Magyarországon. 23. sz. 13–17.
Mesterházi Miklós: Az irigységről. 24. sz. 7–26.
Mirnics Gyula: A filozofikus detektívtörténet. 14. sz. 57–63.
Molnár Attila: Egy markolat folytatása, avagy az elvontság trombózisa. 3. sz, 22–25.
Molnár Attila: Ikarosz rehabilitálása. 2. sz. 20–23.
Nagy Attila: A lét értelmére vonatkozó kérdés ismételt felvetése. Túl misztikán és logikán. 8–9. sz. 135–148.
Orbán Gyöngyi: A dialóguselvű olvasás tapasztalatáról. 18–19–20. sz. 259–263.
Pató Attila: Ítélet és ítélőerő. Egy Kant-olvasó különös esete. 24. sz. 27– 44.
Pethő Ágnes: Film a médiumok útvesztőjében. 11–12. sz. 197–210.
Petres László: A feledés terhe. 14. sz. 49–56.
Petres László: Az Ádám által látott Arc(ok). 21. sz. 55–66.
Pléh Csaba: A szabály fogalma Wittgensteín munkáiban és a mai pszicholingvisztikában. 15–16. sz. 81–100.
Rathmann János: Kant és Herder – hasonlóság és különbözőség. 24. sz. 243–247.
Rigán Lóránd: Isten arca és a szentség megnyilvánulása a zsidókeresztény hagyományban. 21. sz. 67–81.
Rózsa Erzsébet: „De a törvény nem cselekszik, csak a valóságos ember cselekszik”. Hegel kantianizmusa gyakorlati filozófiája motívumaiban. 24. sz. 221–241.
Schmidt Péter: Metafizikai beállítódás. 4–5. sz. 70–82.
Sümegi István: Világunk határainál. 15–16. sz. 7–34.
Szabó László: Humanizmus és Nietzsche. 3. sz. 12–14.
Szabó Tünde: Játékvonalak összjátéka. 18–19–20. sz. 293–300.
Szabó Zsolt: Az élet fogalma Nietzsche filozófiájában. 2. sz. 7–10.
Szegő Katalin: A görög filozófia és a szentpáli levelek. 8–9. sz. 95–105.
Szegő Katalin: Az óriásplakátokról feminista szemmel. 11–12. sz. 135– 152.
Szegő Katalin: Világnézet-e a vallás? 15–16. sz. 139–154.
Szerbhorváth György: Szia, Heidegger. 13. sz. 7–14.
Szigeti Attila: A tudatosság: rejtély vagy képesség? 22. sz. 81–122.
Szilágyi Júlia: A felfüggesztett idő nyomában. 6. sz. 33–38.
Szilágyi Júlia: Platón, Picasso és az eszményi asztal. 8–9. sz. 55–56.
Szilágyi Mihály: Polányi és Wittgenstein tudásfelfogásának közös elemei. 2. sz. 41–51.
Szilágyi N. Zsuzsa: Athéni Tímon. 6. sz. 67–74.
Szilágyi-Gál Mihály: Esztétikai konszenzus. A racionális diskurzus alternatívája Kant ízléskritikájában. 24. sz. 197–204.
Tamás Dénes.- A hermeneutika igazságfelfogása. 18–19–20. sz. 273– 279.
Tamás Gáspár Miklós: Bretter, Kolozsvár, hetvenes évek. 23. sz. 41–43.
Tamás Gáspár Miklós: Pár hálátlan szó. Válasz Gáli Ernőnek. 23. sz. 65– 71.
Tamás Gáspár Miklós: Tisztogatás, Freiburg 1933. 13. sz. 65–70.
Tankó Éva: Nem szokványos kritika, avagy Herakleitosz tanítványai. 2. sz. 32–36.
Taraş György: A via mistica Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész és Eckhart Mester teológiájában. 15–16. sz. 195–204.
Taraş György: Ideológia és tudomány. 18–19–20. sz. 301–311.
Tavaszy Sándor: Az idealizmus és egzisztencializmus viszonya a dialektika teológiában. 4–5. sz. 52–56.
Telegdi Áron: Kant időfelfogása. 24. sz. 171–178.
Thamó Enikő: A megváltó pszichológiája. 3. sz. 27–30.
Tillmann J. A.: Merőleges műveletek. 6. sz. 19–32.
Tonk Márton: A mértékletes történelem. Nietzsche történelemfilozófiája. 4–5. sz. 108–113.
Török Dalma: Szempontok a gadameri játék-fogalom irodalomhermeneutikai értelmezhetőségéhez. 18–19–20. sz. 193–211.
Ungvári-Zrínyi Imre: A vita etikájáról. 18–19–20. sz. 229–248.
Ungvári-Zrínyi Imre: Az emberi meghaladásának programja. Nietzsche személyiségfilozófiájának (ellen)értékrendje és hatása a jelenkori filozófiára. 3. sz. 32–37.
Ungvári-Zrínyi Imre: Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században. 89. sz. 157–176.
Vajda Mihály: A fakultások vitája. 24. sz. 59–67.
Vajda Mihály: Canetti antropológiája. 6. sz. 7–18.
Valastyán Tamás: A fogalom mágiája. Kant és Novalis – a filozófia prózája és költészete. 24. sz. 205–220.
Veres Zoltán: A filozófia hűtlensége. 4–5. sz. 65–69.
Veres Zoltán: A filozófiai hermeneutika dialektikája és a tapasztalatfogalom átértékelődése. 18–19–20. sz. 181–191.
Veres Zoltán: A tapasztalat problematikája az Igazság és módszerben. 11–12. sz. 33–52.
Veres Zoltán.: A váradiság metafizikája (Macskakövek). 1. sz. 53–55.
Veres Zoltán: Céh és céhtudat. 2. sz. 24–26.
Veress Károly: A dialógus mint létforma. 18–19–20. sz. 215–227.
Veress Károly: A nemzedék fogalmáról filozófiai megközelítésben. 11– 12. sz. 53–68.
Veress Károly: A vallásos hagyomány és az archaikus ember. 21. sz. 31– 40.
Veress Károly: Képzés és kultúra. 10. sz. 33–42.
Vetró András: In memoriám Bretter György. 23. sz. 112.
Visky András: A színházi kép. 11–12. sz. 125–134.
Weiss János: A könyv mint metafora Novalisnál és Borgesnél. 14. sz. 23–42.
 
Fordítás

Barbarić, Damir: A nyelv játéka. Ford. Schmidt Dániel és Balogh Brigitta. 18–19–20. sz. 67–88.
Barbarić, Damir: Kozmológiai differencia. Ford. Balogh Brigitta. 22. sz. 67–79.
Baumgarten, Alexander: A Phaidrosz egységes témája. Platón és a felejtés problémája. Ford. Ilyes Szilárd. 8-9. sz. 31–37.
Baumgarten, Alexander: A személy fogalmának többféle jelentéséről. Ford. Tonk Márton. 7. sz. 125–128.
Benhabib, Seyla: A „világ” fogalma. Ford. Pató Attila. 13. S2. 23–34.
Benoist, Jocelyn: A francia fenomenológia húsz éve. Ford. Szathmáry Zsuzsanna. 7. sz. 7–22.
Boboc, Alexandru: Megértés és „igazságtapasztalat”. Ford. Veress Károly. 18–19–20. sz. 149–166.
Ciomos, Virgil: Platón „A Perzsa” versus Arisztotelész „A Görög” Ford. Gál József. 8–9. sz. 39–48.
Cioran, Emil: Az abszurdum szenvedélye. Ford. Makkai Bence. 2. sz. 67–69.
Cioran, Emil: Én és a világ. Ford. Makkai Bence. 2. sz. 70–71.
Codoban, Aurél: A filozófia mint diskurzus. Ford. Tonk Márton. 10. sz. 7-16.
Codoban, Aurél: A hermeneutika episztémikus helye. Ford. Veress Károly. 18–19–20. sz. 167–171.
Fichte, Johann Gottlieb: Beszédek a német nemzethez. Hetedik beszéd. Valamely nép eredendőségének és németségének még mélyebb megragadása. Ford. Rigán Lóránd. 17. sz. 7–19.
Figal, Günter: A dolognak magának a tette. Ford. Balogh Brigitta. 18–19– 20. sz, 45–66.
Fodor, Jerry A. – Chihara, Charles: Operacionalizmus és köznapi nyelv. Ford. Jónás Csaba. 15–16. sz. 101–128.
Gablik, Suzi: Tánc Baudrillard-ral. Ford. Várady Róbert. 10. sz. 49–60.
Gadamer, Hans-Georg: A husserli fenomenológia aktualitásáról. Ford. Deczki Sarolta. 22. sz. 55–65.
Gadamer, Hans-Georg: A platóni dialektikához. Ford. Zuh Deodáth és Balogh Brigitta. 18–19–20. sz. 11–44.
Gerhardt, Volker: Egy kritikai életfilozófia. Ész, egzisztencia és innováció Kantnál. Ford. Horváth Erika és Balogh Brigitta. 24. sz. 137–153.
Kedourie, Elie: Nacionalizmus. Utószó. Ford. Tamás Emőke. 17. sz. 21– 26.
Kouba, Pavel: A krízis szükségszerűségéről. Ford. Schmidt Dániel. 22. sz. 43–54.
Kymlicka, Will – Straehle, Christine: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus: a legújabb irodalom kritikai áttekintése. Ford. Jakab Dénes Barna. 17. sz. 27–55.
Lévinas, Emmanuel: Diakrónia és megjelenítés. Ford. Szigeti Attila. 7. sz. 23–35.
Lüceanu, Gábriel: A tragédia elve a preszókratikus filozófiában. Ford. Pató Attila. 4-5. sz. 104–107.
Lüceanu, Gábriel: A tragikum pszichológiája: a „pleasure in pain” jelensége. Ford. Pató Attila. 4-5. sz. 96–103.
Matthews, Gareth B.: Arisztotelész az életről. Ford. Fali Sándor. 8–9. sz. 57–69.
Meyer, Martin: Helyrehozott szerelem? Martin Heidegger és Hannah Arendt levelezése. Ford. Balogh Brigitta. 13. sz. 15–22.
Muscă, Vasile: Törvény és nevelés. Ford. Tonk Márton. 8–9. sz. 7–13.
Popper, K. R.: Indeterminizmus és emberi szabadság. Ford. Jónás Csaba. 8–9. sz. 113–134.
Rafiu, Dan-Eugen: A hermeneutika ontológiai fordulata. Ford. Veress Károly. 18–19–20. sz. 173–180.
Sluga, Hans: Heidegger és a háború utáni német filozófia. Ford. Székely Andrea. 13. sz. 53–64.
Steindler, Larry: A külföld ismeretei a magyar filozófiatörténetről. Ford. Csutak Gabriella. 10. sz. 87–108.
Steindler, Larry: A nemzeti filozófiatörténet-írás általános feltételei. Ford. Balogh Brigitta. 7. sz. 93–114.
Tamir, Yael: Nemzeti identitásválasztás és a kultúrához való jog. Ford. Demeter M. Attila és Orosz Annamária. 17. sz. 57–80.
Varela, Francisco: Neurofenomenológia: a nehéz probléma módszertani orvoslása. Ford. Szigeti Attila. 22. sz. 123–151.

Vita

A Böhm-konferencia záróvitája. 7. sz. 69–91.
A kommunikációképtelenségről. Molnár Attila, Borbély Csaba, Konnert Zoltán, Csíszér Eszter, Szigeti Attila. 1. sz. 7–23.

Interjú

„A művészet, amely szerint nem lehet igazunk.” Interjú Hans-Georg Gadamerrel. Ford. Krémer Sándor. 18–19–20. sz. 89–95.
„Ami nekem a filozófia, az valóban rákérdezés...” Beszélgetés Vajda Mihállyal. 7. sz. 37–49.
Egyed Péter, Gál László, Szegő Katalin, Ungvári Z. Imre, Veress Károly. 4–5. sz. 7–40.
Mezei Balázs – Ullmann Tamás: Miként gondozzuk a lelket? 15–16. sz. 223–244.
Molnár Gusztáv – Törzsök Erika: Bretter és a tanítványok. 23. sz. 19– 40.

 Recenzió

Angi István: Esszék a művészetfilozófia horizontján [Gregus Zoltán: közelítésben. Művészetfilozófiai esszék]. 23. sz. 140–143.
Angi István: Háttérjegyzetek egy hazai magyar filozófus életművének bemutatásához [Ungvári Zrínyi Imre: Öntételezés és értéktudat. Böhm Károly filozófiája], 23. sz. 120–125.
B. B.: Ludwig Wittgenstein: Előadások az esztétikáról. 13. sz. 73–76.
B. B. – D. A.: Egyed Péter: A jelenlétről. 11–12. sz. 228–231.
Balogh Brigitta: Vasile Muscă: Introducere în filosofia lui Platón. 8–9. sz. 107–110.
Cioflec, Eveline: Hermeneutische Wege. Hans-Georg Gadamer zum Hundertsten. 18–19–20. sz. 377–385.
Csiky Huba: Philosophisches Lesebuch (Hrsg. von Hans-Georg Gadamer). 18–19–20. sz. 387–390.
D. M. A.: Reneszánsz gondolkodók (Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Szegő Katalin). 4–5. sz. 117–118.
D. M. A. – T. M. – D. Sz.: A filozófiai kézikönyvek „fölöttébb haszontalan voltáról”. 11–12. sz. 211–214.
D. Sz.: Somló Bódog: Értékfilozófiai írások. 14. sz. 92–94.
Dávid István: Borsos Szabolcs-. A létalkotó személy. 11–12. sz. 224– 228.
Dávid István: Veress Károly: Egy létparadoxon színe és visszája. 23. sz. 130–133.
Demeter M. Attila: Martin Heidegger: „...költőien lakozik az ember...” Válogatott írások. 1. sz. 64–67.
Demeter M. Attila: Szempontok a filozófiai módszerprobléma vizsgálatához (Szerk. Veress Károly). 23. sz. 117–120.
Demeter M. Attila: Tonk Márton: Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában. 23. sz. 125–129.
Demeter Szilárd: Az utolsó Pompeji. 13. sz. 71–72.
Demeter Szilárd: Salat Levente: Filippika az idő ellen. 11–12. sz. 222– 223.
Gregus Zoltán: A gregoriántól a kortárs zeneművekig [Angi István: A zenei szépség modelljei]. 23. sz. 137–140.
Gregus Zoltán: Léon Robin: Platón. 8–9. sz. 110–111.
Gy. I.: Mezei Balázs: A lélek és a másik. 13. sz. 79–80.
Gy. I.: Neumer Katalin: Gondolkodás, beszéd, írás. 13. sz. 77–78.
Gy. I.: Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény. 13. sz. 81–83.
Györgyjakab Izabella: Egyed Péter: Az ész hieroglifái. 11–12. sz. 217– 218.
I. Sz.: Martin Heidegger: Bevezetés a metafizikába. 4-5. sz. 119.
Ilyés Szilárd: Gáll Ernő: A nacionalizmus színeváltozásai. 11–12. sz. 218– 219.
Rigán Lóránd: Veress Károly: Az értelem értelméről. 23. sz. 143–148.
Sz. A.: Andrei Cornea: Platón. Filosofie şi cenzură. 4-5. sz. 114–116.
Sz. A.: Gershom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. 4–5. sz. 116–117.
Sz. A.: Leo Strauss: Az üldöztetés és az írás művészete. 4–5. sz. 115.
Sz. A. – T. M.: Ex Symposion – Nietzsche különszám. 3. sz. 44–45.
Szigeti Attila: A későújkor józansága I. Olvasókönyv a tudományostechnikai világfelszámolás köréből. 1. sz. 79–87.
T. M.: Friedrich Nietzsche: A tragédia születése. 3. sz. 45–46.
T. M..- Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon. 3. sz. 43–44.
Taraş György: V. Király István: Határ – hallgatás – titok. 11–12. sz. 220– 221.
Tonk Márton: Leszek Kolakowski: A vallás. 1. sz. 68–78.
Tonk Márton – Demeter Szilárd: Szegő Katalin 70 éves. 23. sz. 113– 116.
Veres Zoltán: Lenni, vagy kisebbségnek lenni? [Veress Károly: Egy létparadoxon színe és visszája.] 23. sz. 134–137.
Z. I.: Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások. 14. sz. 89–91.
Zágoni Balázs: Veress Károly: Paradox (tudat)állapotok. 11–12. sz. 224– 225.
Zuh Deodáth: Immánuel Kant: Prekritikai írások 1754–1781. 24. sz. 255–262.

Bibliográfia

Az 1995-ben megjelent filozófiai kiadványok válogatott bibliográfiája. 4– 5. sz. 120–124.
Gulkai Márta: Az 1994-ben megjelent filozófiai vonatkozású könyvek bibliográfiája. 3. sz. 55–64. (melléklet)
Könyvszemle. 1. sz. 88–90
Könyvszemle. 2. sz. 77.
Laczkó Sándor: A magyar nyelvű Nietzsche-fordítások bibliográfiája 1872-től 1994-ig. 3. sz. 47–52.

Vers

Bogdán László: Átiratok múzeuma. 14. sz. 43–48.
Borges, Jorge Luis: Versek. 14. sz. 63–72.


Kelléklet, 1. szám
(A Kellék melléklete 1996-ban)

Eco, Umberto: A másik Empyreum (részlet). 1.
Eco, Umberto: Budhigattya gondolatvilága. 11–12.
Cortázar, Julio: A haj elhullajtása és visszaszerzése. 13–14.
Karinthy Frigyes: Május. 15–16.
*** Plató, a bolsevik. 17.
*** Machiavelli, a démon. 18.
*** A harminc éve halott Nietzsche. 19.
*** Szemelvények szemináriumi dolgozatokból. 22–25.
Bakos Enikő: „Mégha óvatosan...”. 26.
Kelemen Attila: Kőhajításnyira balta. 27.
Demeter Szilárd: Az izé (Hájdegger János korrekciója Víg Einstein Traktoros c. művéhez). 30.
Balogh Brigitta: Deér Ida nyugalmazott (le)építész lábjegyzetei Hájdegger János korrekciójához. 31.
Aradi József: Kögíthető-e a költészet? 32–36.
Telegdi Áron: Az irodalomfilozófiáról. 38.
Petofi Sandwr: Anuam tuukia: 39.
László Noémi: Kis trakta a posztközép és transzdecens irodalom természetének mián. 40.
Derrida, Jacques: A másik egynyelvűsége (részlet). 41.
Gibbs, Elida: Denim. Ford. Telegdi Áron. 42–44.

ReCenzúra
Platón: A szofista (Balogh Brigitta). 45–46.
Kant, Immánuel Kritikái (Umberto Eco). 47.
Kant, Immánuel: A gyakorlati ész kritikája (Umberto Eco). 48.
[Szabó Tünde]: Friedrich Nietzsche comment’ Ál(l). 49–50.

LógaLék
Cortázar, Julio: Utasítások a lépcső megmászásához. 51.
Budai Ferencz: Édes kis Schellingem. 52.
Jegyzőkönyv (a Diotima Kör 1994. december 14-i üléséről). 55– 61.
Dio-Team (anaKrónika), 63–64.

 
Kelléklet, 2. szám
(a Kellék melléklete 1998-ban)
„... emlékeim a háborúról...”

György Attila: Na jó, hát emlékezzünk. 33–36.
Karácsonyi Zsolt: Szerda, az indulás napja. 31–32.
Kukorelly Endre: Javulások. 13–21.
László Noémi: Emlékeim a háborúból (versek). 29
Lövétei Lázár László: Hazafias lelkület; Én is dolgozom (versek).
22. Orbán János Dénes: Vajda Albert csütörtököt mond. 23–28.
Orbán János Dénes: Don Quijote második szerenádja. 41.
Örkény István: Emlék a háborúról. 11–12.
Voltaire: Egy magánzó levele. 7–10.
Függelék. Xanthippe: A kő-vetkezetlen lógika kiskátéja. 37–40.