Kellék
filozófiai folyóirat

    folyóiratok   » Kellék
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
  összes lapszám » 25. szám, 2004 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 

Lapszámunk szerzői:

 

Ambrus Tibor – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Szakán végzett 1999-ben, ugyanott szerezte meg a francia nyelvű mesterképzőn egy évre rá a magiszteri fokozatot.

Angi István – 1933-ban született. Zenei tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola pedagógia szakán 1953–1958 között, filozófiai tanulmányait, mint aspiráns, a moszkvai M. V. Lomonoszov Egyetemen 1963–1965 között végezte. 1958-tól (az aspirantúra időszakát kivéve) a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola, mai nevén a Gheorghe Dima Zeneakadémia tantestületének tagja, 1979-től mint egyetemi tanár, 1976-1986 között az Elméleti Kar dékánja. 1965ben a moszkvai M. V. Lomonoszov Egyetemen Zene és affektivitás című disszertációjával nyerte el a filozófiai tudományok jelöltje tudományos fokozatot, amelyet 1966-ban Románia Tanügyminisztériuma a filozófia doktora címnek ismert el. 1977ben Zene és esztétika című könyvéért megkapta a Román Tudományos Akadémia Ciprian Porumbescu Díját. Más, fontosabb megjelent kötetei: Az esztétikum zeneisége (2001); Értéktől jelentésig (2004). Főbb kutatási területei: zeneesztétika, zeneretorika, zeneszemantika. A kolozsvári Zeneakadémián zeneesztétikát, zenetudományt és retorikát tanít, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen esztétikát, egyházzenét, művészetszociológiát és modern művészetelméletet ad elő. A Partiumi Keresztény Egyetem társult tanára. Doktorátus-vezető tanár zeneesztétikából. A Romániai Magyar Zenetársaság, a Román Mozart-társaság, valamint a Gheorghe Dima és Sigismund Toduţă alapítványok tagja.

Barbarić, Damir – Zágrábban született 1952-ben. Filozófiát, szociológiát, politikatudományt és klasszika-filológiát hallgatott Zágrábban. 1979-től tevékenykedik a Zágrábi Egyetem Filozófiai Intézetében, 1992-től mint tudományos tanácsadó és professzor. 1993 és 1995 között „A századvég ambivalenciája: BécsZágráb” nemzetközi kutatási program vezetője, 1996 óta a Nemzetközi Schelling-Társaság vezetőtanácsának tagja. Kurzusokat vezet a dubrovniki IUC (Interuniversity Centre of Postgraduate Studies) keretében. A Prolegomena (Zágráb), Phainomena (Ljubljana) és az Internationales Jahrbuch für Hermeneutik (Tübingen) folyóiratok szerkesztőtanácsának tagja, a Zágrábban megjelent tízkötetes Hrestomatija filozofije [Filozófiai olvasókönyv] szerkesztője. Számos fordítása jelent meg ógörög, latin és német nyelvből. Horvát nyelvű publikációiból: A Jó ideája (1995); A racionalizmus filozófiája (1997); Úton a gondolkodásban (1997); A német idealizmus filozófiája (1998); A végtelen élő tükre (1999). Németül: Anblick, Augenblick, Blitz(1999).

Baumgarten, Alexander – 1972-ben született Szamosújváron. Filozófiát, majd klasszika-filológiát végez a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetemen. 1995 óta rendszeresen publikál, románra fordította Canterbury Anzelm Proslogion-ját. A Bukaresti Egyetemen doktorált. Jelenleg a BBTE adjunktusa.

Csiky Huba – 1977-ben született Dicsőszentmártonban. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Szakán végzett 2001-ben. Jelenleg az Eötvös Lóránt Tudományegyetem PhDhallgatója.

Demeter M. Attila – 1972-ben született Szentegyházán. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Szakán 1996-ban államvizsgázott, 1997-ben magiszteri fokozatot, 2001-ben ugyanitt doktori címet szerezett. 1996-tól kezdődően a Babeş– Bolyai Tudományegyetem Szisztematikus Filozófia Tanszékén gyakornok, 1998-tól tanársegéd, 2002-től pedig adjunktus. Politikai filozófiát és vallásfilozófiát oktat. A Kellék c. filozófiai folyóirat, valamint a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány alapítója, melyeknél rendre szerkesztői és elnöki tisztséget tölt be. 2002 tavaszától tagja a Journal for the Study of Religions and ideologies c. folyóirat szerkesztőségének is. A Magyar Filozófiai Társaság köztestületi, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Számos tanulmány szerzője. Megjelent kötetei: A jó államtól a demokratikus államig (2001); Írástudók forradalma (2004).

Egyed Péter – Kolozsváron született 1954-ben. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem docense; törzskurzusokat vezet antik, középkori és jelenkori filozófiatörténetből, illetve az olasz, valamint a magyar nyelvű mesterképző tanfolyamokon is előad. Több nemzetközi tudományos társaság tagja, visiting professor a római La Sapienza Egyetemen. Könyvei: A szenvedés kritikája (1980); Az ész hierogliféi (1993); A jelen-létről (1997); Szabadság és szubjektivitás (2003). Egy agykutatással foglalkozó – Roy Bashkar vezette – nemzetközi kutatócsoport referense.

Fichte, Johann Gottlieb – (1762–1814). A klasszikus német idealizmus egyik meghatározó filozófusa. Fő művei: Wissenschaftslehre (Tudománytan) [1794]; Das System der Sittenlehre (Az erkölcstan rendszere) [1798]; Díe Bestimmung des Menschen (Az ember rendeltetése) [1800]; Der geschlossene Handelsstaat (A zárt kereskedelmi állam) [1800]; Díe Grundzüge des gegenwärtigen Zeitalters (A jelenkor alapvonásai) [1806]; Reden an die deutsche Nation (Beszédek a német nemzethez) [1808].

Gadamer, Hans-Georg – (1900, Breslau – 2002, Heidelberg) Nyelvészetet, irodalomelméletet, majd filozófiát hallgat Breslauban és Marburgban. Disszertációját Paul Natorpnál és Nicolai Hartmannál írja. 1929-ben Heideggernél habilitál. Lipcsében, majd Frankfurtban professzor, 1949-től főként Heidelbergben tevékenykedik. 1960-ban megjelent művével, az Igazság és módszerrel a filozófiai hermeneutika megalkotója. Magyarul megjelent legfontosabb művei: Igazság és módszer (Gondolat, Budapest, 1984); A szép aktualitása (T-Twins, Budapest, 1994); A filozófia kezdete (Osiris, Budapest, 2000).

Kymlicka, Will – a kortárs poltikatudomány meghatározó alakja. Fő művei: Liberalism, Community and Culture (1989); Contemporary Political Philosophy (1990); Multicultural Citizenship (1995); Finding Our Way: Rethinking Ethnocultural Relations in Canada (1998); Politics in the Vernacular: Nationalism, Multiculturalism and Citizenship (2000). Jelenleg a Queen’s University (Kanada) oktatója, valamint a budapesti Central European University Nacionalizmus programjának vendégtanára.

Mester Béla – 1962-ben született Sátoraljaújhelyen. Filozófiatörténész. Kutatási területe a kora újkori politikafilozófia története és a magyar filozófiatörténet. Egyetemi doktor (1996, ELTE-BTK, filozófiatörténet), PhD (2003, BBTE-BTK, irodalomtudomány), az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársa. Számos írása jelent meg erdélyi és magyarországi folyóiratokban, önálló kötete: Hatalom, ember, technika Szilágyi István prózájában (2004); Perecz Lászlóval együtt (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Magyarország és a modernitás (2004).

Muscá, Vasile – 1944-ben született. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen filozófia oklevelet szerez, majd 1975-ben filozófiatörténetből doktorál. 1968 óta a Babeş–Bolyai egyetem oktatója, ahol jelenleg professzori állást tölt be; a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem társult oktatója. Egy sor tanulmány, fordítás, esszé és könyv szerzője, melyek elsősorban az antik filozófiával, klasszikus német idealizmussal, valamint történelemfilozófiával foglalkoznak.

Steindler, Larry – 1957-ben született az Egyesült Államokban, magyar szülők gyermekeként. Filozófiát, germanisztikát és információ-tudományt tanul a düsseldorfi egyetemen. 1986-ban doktorál filozófiából, majd kurzusokat tart a düsseldorfi egyetem filozófiai intézetében. Számos filozófiatörténeti munka szerzője. 1996 óta szerkesztő, könyvkiadó és tanácsadó, valamint az Universita di Padova filozófiai intézetének külső munkatársa.

Straehle, Christine – a McGill University (Kanada, Montreal) Politikatudományi Karának oktatója.

Szerbhorváth György – 1972-ben született. Kritikus, újságíró, szociológus. Jelenleg a vajdasági Kishegyesen él.

Szigeti Attila – 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1996-ban végzett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán, 2004-ben szerzett PhD fokozatot az Université de Paris XII. és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia tanszékein. Jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Filozófiatörténet és Logika Tanszékének adjunktusa.

Tamir, Yael – a Tel Aviv University (Izrael) Filozófia Karának előadótanára. A Peace Now izraeli békeszervezet alapító tagja, aktívan részt vesz az izraeli polgárjogi mozgalmak életében.

Vajda Mihály – 1935-ben született Budapesten. Filozófiai pályafutásának kezdetén a Budapesti Iskola szűkebb köréhez tartozik, 1961-től az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, ahonnan 1973-ban politikai okokból elbocsátják. 1989-ig szabadúszó, ez idő alatt tanít a Brémai Egyetemen, a New York-i New School for Social Research Graduate Faculty-ján, illetve a kanadai Trent University-n. 1990 óta a filozófia professzora a KLTE-n, illetve a Debreceni Egyetemen, németországi egyetemek rendszeres vendégelőadója. Magyar nyelvű köteteiből: A mítosz és a ráció határán (1969); Orosz szocializmus Közép-Európában (1990); Mit lehet remélni? (1995); Nem az örökkévalóságnak (1996); Tükörben (2001); Ilisszosz-parti beszélgetések (2001); Mesék Napnyugatról (2003).

Varela, Francisco – (1946, Chile – 2001, Párizs) Neurobiológus, a párizsi Ecole Polytechnique – Centre de Recherche en Epistémologie Appliqué (CREA) episztemológia és kognitív tudomány professzora, a Centre National de Recherche Scientifique (CNRS) kutatásvezetője. Az autopoietikus rendszerek biológiai elméletének, majd az enaktív-megtestesült kognitív tudománynak egyik megalkotója, valamint egy új interdiszciplináris kutatási terület, a neurofenomenológia kidolgozója. Fő művei: Principles of Biological Autonomy (1979); Humberto Maturanával közösen: Autopoiesis and Cognition: The realization of the living (1980); The Tree of Knowledge: A new look at the biological roots of humán understanding (1987); Evan Thompsonnal és Eleanor Rosch-sal közösen: The Embodied Mind: Cognitive Science and Human Experience (1991).

 
 
kapcsolódók
» a Kellék honlapja
» impresszum 1994-2004
 
további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék